keramikus
(Budapest, 1914. január 7.–Budapest, 1999. március 5.)
1935: Magyar Iparművészeti Főiskola, mestere: Orbán Antal, Ohmann Béla szobrászművészek és Gádor István keramikusművész. 1937: Párizsi világkiállítás, Diplome de Médaille d'Argent; 1956: Munkácsy-díj. Munkáin a két világháború közötti Római Iskola klasszikus, robosztus formaalkotási szabálya érvényesül. Világlátása árkádikus, idillikus. Az ötvenes években nagyméretű kerámiaplasztikákat készít. Apjával, Cser Károllyal több kiállításon is szerepelt.
Mesterei: Orbán Antal, Ohmann Béla, Gádor István.